Indulás az oviba
2017. május 22. írta: ABiberhauzen

Indulás az oviba

Aki próbált már két darab törpe egyeddel eljutni reggel oviba úgy, hogy az egyik még nem jár, a másik 2 és fél évesen meg még nem hagyta maga mögött a dackorszakot, és jogsi híján nincs autó segítségnek, az át fogja érezni a következő reggeli sztorit.

50 perc indulásig. A 8 hónapos Julcsi pelusozva, öltöztetve, megetetve. Bemegyünk Anna szobájába. Julcsit a földre ültetem, felhúzom a redőnyt, Anna tiltakozik. "Nem akajok oviba menni!!!!" Szépen érvelek, simogatom az arcát, szeretsz te oviba járni, olyan jó ott neked, képzeld... Anna rúgkapál, sír, kiabál, hogy ő nem akar akkor sem. Kiveszem a rugdaló gyereket az ágyból, bilire ültetem, a szemem sarkából látom, hogy Julcsi egyszerre töm egy barbit és egy kisvonatot a szájába. Megbeszéljük Annával, milyen jó lesz az oviban, iszik egy kis teát, majd újra hiszti, nem áll fel a biliről, mert nem akar oviba menni. Julcsi szájából kihúzom a barbihajat, Annára zoknit húzok. Julcsitól elveszek egy lenyelhető méretű kisautót, Anna addig letépi magáról a zoknit, az ágyon fetreng tiltakozása jeléül. "Anna... oviba kell menned, különben.. Ööö... a rendőr bácsi megbünteti apát meg anyát." "Neeeeem akajooook!!!

A következő 20 percben alkudozások sora, orrszívás Julcsinak, ígérgetés, orrszívás Annának, könyörgés, pez cukorka, "nem kejj a pesz cukojka nem megyek oviba!", téli fagyi, "nem kejj a téji fadi nem megyek oviba!!!", mézes mackó, "nem kejj a mézes mackó, az piciknek... nadoknak vajó!" Akkor mi kell, Anna? "Hát kifji."

20 perc múlva Julcsi kendőbe kötve rajtam, Anna illedelmesen áll a babakocsi mellett, kezemben 3 plüss, forralt víz Julcsinak, babakeksz, Anna kezében a kedvenc kismackó, kifli, kispárna. Elkésünk, Anna, gyorsan, gyorsan ülj1669_7_big.jpg be a babakocsiba! "Jaaaj a picike macikám!!! Leesett,anya!!! Vedd fej!" Lehajolok, Julcsi feje bekoppan a babakocsi fogójába, minden cucc a földre hull a kezemből. Kiveszek mindent Anna kezéből, beültetem, mindent visszaadok a kezébe. A könyökömmel összenyomom a babakocsi aljában levő 42 kg cuccot, hogy beférjen a földre esett plüsshalom és egyebek.

Minden a babakocsiban, indulás. Anna vidám, hiszen megyünk az oviba, pusztítja a kiflit. Tolom a babakocsit 50 km/h sebességgel, hogy odaérjünk reggelire. Julcsi jókedvűen pofozza az arcom, közben a még mindig beteg, rekedt hangján rikácsol, hogy "BA-BA-BA". Anna: "Dojsabban, anya!" A megerőltetés könnycseppjei úsznak mögöttem a babakocsiszélben, jó nagy zökkenés, csipogás, elütöttünk valamit. Lenézek, a lila plüss kutya fején poros keréknyom. Jé ez csipog! Megnyomom a fejét a keréknyomnál, nézd, Anna, ez csipog! "Dojsabban,anya! A dajka néni hozza a jeggelit az oviba!!!"

Rákapcsolok. Épp asztalterítésre érünk oda. Anna vidáman bedobja a megmaradt 2 cm kiflit a babakocsi aljába: "Én ma nem jeggelizek, anya, mejt teje a pocakom." Puszit ad Julcsinak és vidáman szalad be az oviba.

 

(Illusztráció: Csukás István: Sebaj Tóbiás történetek 6.)

A bejegyzés trackback címe:

https://ohmymom.blog.hu/api/trackback/id/tr7812531977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.