A szegény kis adventi koszorú panaszai
2017. november 28. írta: ABiberhauzen

A szegény kis adventi koszorú panaszai

Idén elhatároztam, hogy venni fogok egy klassz adventi koszorút, amire 4 gyertyát rádobok, aztán kész. A Jyskben ki is néztem egyet, mármint csak online, mivel a héten mandulagyulladásos gyerkőcöm van itthon. No, szóval az elhatározás megvolt, de ugyanúgy, mint minden évben, nem volt türelmem megvárni, hogy eljussak megvenni a koszorút, eluralkodott rajtam az azonnal akarás, és miközben tegnap a két lányom azt játszotta, hogy kiskutyák, és állatorvoshoz viszik magukat, nekiálltam.

Előszedtem a régi szerencsétlen koszorúalapunkat, amit 6 éve évről évre újradizájnolok. A tavalyi volt a kedvencem, az ovisunk kérésére fehér havas koszorút csináltam. 09.jpgGyors ötlettől vezérelve a maximális havas jelleget háztartási vattával értem el, körbetekertem a koszorút, és erre kerültek a díszek. Szóval számunkra úgy nézett ki, mint egy menstruáló koszorú, de a nagyobbik gyerek odavolt érte. Aztán sikerült felgyújtanunk, amikor a nagyobbik kedvéért csillagszórót gyújtottunk, és odapattant egy szikra. Ilyen gyorsan lángra lobbanni még sosem láttam semmit. Azt akartam levideózni, hogy az ovis milyen cukin fogja a csillagszórót, de végül azért lett emlékezetes, mert kétségbeesetten fújkodtam a koszorút, hogy le ne égjen az egész ház. Erre még sose gondoltam, de akkora tüdőkapacitásom van, hogy egy egész lángoló koszorút el tudtam fújni. Ez is tuti anyaskill.

Na, megint elkalandoztam. Szóval az egyik kétgyermekes anyuci barátnőmtől loptam az ötletet, hogy spárgával körbetekerjem a koszorúalapot. Ezzel a módszerrel burkolt be nagy habszivacs gömböket piros fonallal kombinálva, és irtóra jól néztek ki. Nálam meg az is fontos volt, hogy valamivel össze is kellett tartani a megviselt szétszálazódott koszorúnkat. 

Aztán mikor elkészült, csak húztam a szám. Valahogy olyan semmilyen volt. A lányok épp játszottak; vonattal utaztak Kaposvárra, a hintaló volt a vonat, amihez székeket szereltek. Szóval behoztam a teraszról a fehér zománcfesték maradékát, és átfestettem egy réteggel a koszorút vagy 25 másodperc leforgása alatt. Alakult már az a koszorú.

Keresgéltem olyan régi díszeket, amik már magukban nem tetszettek, szétbontottam őket, így került a koszorúra néhány halvány ezüstös levélke és óaranynak mondható kis ágacska. Tisztességes gyertyáim nem voltak itthon, de próbának elővettem azokat az illatmécseseket, amiket kaptam szülinapomra a barátainktól, és annyira megtetszett az a szuper zöld árnyalatú mécses a gyertyatartóban, hogy elhatároztam, marad. De még mindig elégedetlen voltam.

Szeretem a fehér koszorú témát, de mégis hiányzik a zöld ilyenkor. Régimódi vagyok, na. Szóval az udvaron álló hatalmas tujáról vagdostam ágakat, egy tányéron elfektettem őket, majd erre a fészekre ültettem a koszorút, és képzeljétek, még mindig húztam a számat. Valami nagyon hiányzott. A gyerekszobából kihoztam ezt a kis ledes égősort, amit a Pepcoban vettem valami 350 Ft-ért, pici csillagok vannak rajta meg fehér kis gömbök, azt tettem a fészek és a koszorú közepére, és néhány kis tujaággal eltakartam az elemeket tartalmazó kis dobozkáját.

És ez már tetszett, ez a szedett-vedett otthoni holmikból ötletszerűen készült kis adventi koszorú. De még mennyire tetszett! És ezt talán nem fogjuk majd felgyújtani idén. Talán. Bár ezt nálunk sose tudni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ohmymom.blog.hu/api/trackback/id/tr7613397011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.