A 3 és féléves ovisunk kb. 2 éves korára érett meg arra, hogy egybefüggő történeteket hallgasson. Addig szinte csak a mondókák kötötték le, el is voltam kicsit keseredve, egyrészt a bölcsész énem sírdogált valahol belül, másrészt pukkadoztam a méregtől: jó páran nevetgéltek azon, hogy kezdetektől fogva olvastam Annának. Amíg nem értette a szöveget, addig akármit. Amikor Hamvas Bélától A bor filozófiáját olvastam pl., akkor azt hallgatta a járókában, babahordóban, ölemben, ülve, fekve, stb. Szóval én pukkadoztam, mert úgy éreztem, hogy igaza volt azoknak, akik jókorákat nevettek rajtunk.

Elegem volt a békabrekegésből, meg röfögésből, meg a hangutánzós mondókákból. És 2 éves korában egyik napról a másikra elkezdte tátott szájjal hallgatni, ahogy kedvetlenül olvasom (mondom kívülről) a bugyuta mondókákat. Kaptam is az alkalmon, megpróbálkoztam prózai, egybefüggő szövegeket olvasni, és a gyermek, ha el is szaladgált közben megfőzni egy jó levegőteát vagy levegőpalacsintát, de fülelt, figyelt, és mikor visszakérdeztem pár dologra, amit olvastam, mindig tudott válaszolni. Azóta mindenekfeletti sztár az olvasás nálunk. Mindig növeltük az egyben olvasott szöveg mennyiségét, most már annyira érdekli, hogy órákon keresztül is hallgatná, ha Apával semmi egyéb dolgunk nem lenne a világon és felváltva tudnánk olvasni neki akármeddig.

A minap az esküvő után megváltozott nevemet mutattam be mindenféle hivatalokban. Hazafele nem tudtam ellenállni a buszmegálló közelében lévő olcsó könyvesbolt kísértésének. Olcsó és sok csapnivaló könyv van ott, de néha kincseket találni. Így leltem rá Bosnyák Viktória és Rippl Renáta Nino repülni akar című mesekönyvére 700 Ft-ért. Rippl Renáta illusztráció nemcsak díszítik, kiegészítik a szöveget, nélküle nem lenne az, ami. Hogy mi? Talán mesés útikönyv, úti mesekönyv.

Ahogy ott gyorsan belelapoztam a boltban, elsőre azt mondtam a szövegre, hogy ezt biztos nem hallgatja végig egy 3 és féléves gyerek: telis tele a helyszín, Velence emblematikus tereinek neveivel: Sóhajok hídja, Canal Grande, Szent Márk tér stb. Szóval túl sok olyan adalék, ami a történet hullámzásából állandóan kizökkent. Aztán otthon elkezdtük olvasni, és megint kiderült, hogy nem tudok egy ovis fejével gondolkodni, ugyanis megbabonázva hallgatta.

Témája a másság, a másság és saját magunk elfogadása, irigység, a számunkra kedves dolgok megosztása. Szóval csupa olyasmi, ami egy ovis korú gyermeket foglalkoztat, ha reflektálatlanul is: a koránál fogva, a közösségbe kerülésnél felmerülő megoldandó problémák/érzelmi kihívások okán vagy akár a mindennapos testvérkonfliktusok miatt is.

A történet mindössze annyi, hogy egy Velencében élő egérke, aki nap mint nap a Canal Grandén gondolázik, mindenáron repülni szeretne, akárcsak a csatorna fölött repkedő pillangók. A pillangók egyike pedig az egérkére irigykedik, amiért ő úszkálhat gondtalanul a vízben. Az egérke jobb ötlet híján és a gúnyolódások miatti bosszúból ellopja a pillangólány szárnyait, azzal repked, a pillangó pedig feldolgozva az első sokkot, hogy nincsenek meg a szárnyai, megtanul úszni. Összebarátkoznak, megbocsátanak egymásnak és ketten nagyon sokra viszik, de azért végül mindketten rájönnek, hogy a saját bőrükben érzik a legjobban magukat: az egérke a gondolában, a pillangó a levegőben.

Rippl Renáta illusztrációival egy olyan világot alkotott Bosnyák Viktória szövegéhez, ami együtt hullámzik a történettel. Igényes, és barátságos, a gyermeki fantáziához rendkívül passzoló ötletekkel hozta közelebb a szöveget a gyermekekhez. Nino, az egérke kis teáscsészében gondolázik, parafadugóba erősített cukrászdai mini napernyő alatt napozik a vízen stb.

A könyvet pedig közrefogják a rajt-cél vezényszavak, amik nálunk épp nagyon aktuálisak, szinte minden este házi futóversenyt tartunk az udvarban, a gyerekek meg majd megőrülnek attól, amikor elhangzik, hogy RAJT! Szóval amikor elkezdtem olvasni az ovisomnak ezt a mesekönyvet és innen indultunk, hogy felharsogott a „Rajt, hajrá, hajrá!!!” vezényszó, szerintem, azonnal a szívébe zárta a kötetet. Amint a végére értünk („Cél, éljen, éljen!!!”), jött az abszolút rajongás jele, türelmetlenül megszólalt: MÉG EGYSZER, ANYA!

A könyv a kiadó honlapján: 
http://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/3397/nino-repulni-akar

A könyv Molyos linkje: 
https://moly.hu/konyvek/bosnyak-viktoria-nino-repulni-akar