Mikor költözködésben voltunk, hirtelen kiderült, hogy sok bútorra, új háztartási gépekre van szükségünk, csak úgy folyt el a pénz. Ahol lehetett, megpróbáltunk spórolni.

Vannak dolgok, amikre rábólint egy férfi, ha a nő jól érvel: "vegyünk új kanapét, szerelmem, olyan szakadt ez a régi, te is jobban élveznéd a focit azon az új kanapén, amit láttunk a bútoráruházban." És vannak, amiket élből megvétóz: "édesem, annyira gyönyörű ez a 150.000 Ft-os kristálycsillár, olyan jó lenne, ha ez világítana felettünk, miközben nézzük a foci BB-t… ööö… VB-t? A foci CB-t?"

A lényeg, hogy több minden más mellett láttam, hogy a függesztékeken, csillárokon lehet spórolni. De én ezt nem úgy képzeltem el, hogy a Praktikerben megvesszük a legolcsóbb UFO-lámpát, hanem, hogy egyben szeressem is azt, ami pl. majd a hálószobánkban lóg.

Egyszer tök véletlenül odakapcsoltam egy műsorra a tévében, amikor az édes másfél éves elsőszülöttem abban az időszakában volt, hogy minden egyes nap hajnali 2-kor felkelt játszani 2-3 órára, én meg kókadoztam, és csak annyi életenergiám volt, hogy fennakadt szemekkel bambuljam a tévét (fújderosszanya), míg ő körbe-körbe szaladgált, mint egy kis duracellnyuszi. 

Szóval a Térnyerők című műsorban egy fiatal csaj sima A4-es fehér nyomtatópapírt vagdosott fel hosszúkás háromszöges darabokra, aztán fogott egy olcsó fehér rizspapír lampiont, és teleragasztgatta vele. A végeredmény szuper dögös függeszték volt, aminek az anyagára említésre se méltó. A vagány fiatal csaj pedig, mint később kiderült, Juditu volt.

Amikor jött a csillárdilemma, akkor ez eszembe jutott. Gondoltam, meg tudom csinálni én is, ha nem sikerül vagy rosszul néz ki, akkor sincs semmi baj, nem bukunk vele sokat. Szóval vettem egy Eldorádó üzletben egy 40 cm átmérőjű fehér rizspapír lámpaburát 699 Ft-ért. Otthon úgy 10 oldal A4-es nyomtatópapírt felvagdostam kb. 20 cm hosszú szűk háromszögekre (természetesen azalatt, amíg bölcsiben volt az elsőszülött), és előtúrtam az aranyszínű festékspray-m. Spoiler: nem panelházak lábazatát meg vonatablakokat szoktam fújkodni vele.;) Ezzel a festék spray-vel már fújtam át fém lámpaburát és éjjeliszekrény-átalakításnál is használtam, pont annyi maradt benne, hogy a háromszögek végeit lefújjam aranyszínnel.

Mikor elkészültek az aranyvégű papírháromszögek, jött a türelemjáték. Egy sima papírragasztóval (Nebulo) egyenként elkezdtem felragasztgatni a bura aljától egész a tetejéig egymást fedve a háromszögeket, amíg teljesen be nem takarták a burát. 

A végeredmény olyan lett, amit látva a párom nyelt egy hatalmasat, és gratulált. Szerintem úgy volt vele, hogy terhes nővel nem packázik, és megtartja magának a férfivéleményét.

Én imádtam, a költözésünk után hozzánk látogató vendégek általában lehidaltak a látványától. Azóta a párom (hoppácska, már a férjem) is barátságot kötött vele.