Irányított szerepjáték otthon
2018. június 16. írta: OhMyMom

Irányított szerepjáték otthon

(ha eddig nem tudtad, hogy kezdj hozzá)

Leszögezem: nem vagyok pedagógus, nem vagyok bölcsődei gondozónő vagy óvónő, csak egy átlag bölcsész. Van egy olyan sejtésem, hogy sok mindenki lehet, aki szívesen hozzáfogna egy kis szerepjátékhoz otthon a gyermekével, vagy gyermekeivel, de nem talál fogást a dolgon, nem tudja, hogy álljon neki, úgyhogy most leírom részletesen, hogy hogy néz ki nálunk egy irányított szerepjáték, vagyis amikor egy a gyermekek által jól ismert rövid, kevés szereplős, az életkoruknak megfelelő mesét eljátszunk együtt úgy, hogy Anya/Apa is szereplő benne amellett, hogy narrátorként (mesélőként) aktívan irányítja az eseményeket

Szóval a minap erre a játékra mi elsőként A három pillangó című mesét választottuk ki. Nagyon egyszerű a történet, ami a 2 éves (Julcsi) és a 4 éves (Anna) lányaim számára könnyen, világosan átlátható: 3 pillangó, akik testvérek, kinn maradnak az esőben, nem tudnak elbújni egy virág szirmai közé se, ugyanis mindegyik virág, amelyiket megkérnek, hogy nyissa ki a szirmát, és engedje be őket, csak azt a pillangót engedné be, amelyik vele megegyező színű, a testvéreit nem: a piros tulipán tehát megoltalmazná az esőtől a piros pillangót, de a fehéret meg a sárgát nem. A sárga tulipán csak a sárgát engedné be stb. A három pillangótestvér viszont összetart, a többiek nélkül nem kér menedéket. Végül a nap megszánja az ázott pillangókat, és kisüt, az eső eláll.

Fontos szabályok: 
- csak olyan mesét válasszunk, amit a gyermekünk (a játékban résztvevő gyermekek) ismer(nek), ért(enek).
- ne legyen sokkal több szereplő, mint ahányan vagyunk (esetleg játékeszközökkel megoldható legyen a plusz szereplők beszéltetése, ne jusson egy szereplőre több szerep, ha nem muszáj)
- ne legyen hosszú és vontatott a játék, szerintem a 10 perc egy ideális hossz a fent említett korú gyermekek esetén
- Anya/Apa gondolja végig a játék előtt, hogyan fogja vezetni a játékot, a meséből milyen elemeket lehet kihagyni, hogy mindig akcióban, mozgásban legyünk, legyen mindig megszólaló, ne üljön le a cselekmény/a játék azért, mert Anya/Apa töpreng azon, hogy ugorjanak egy következő lépcsőre a játékban
- a játék előtt világosan tisztázzuk a gyerekekkel, hogy mit fognak eljátszani, a kellékekkel mi a teendő, nekik mi a szerepük

szerepjatek.jpg


Leírom, A három pillangó szerepjáték hogy zajlott nálunk.

Rajzoltam 3 tulipánt (piros, fehér, sárga), egy felhőt és egy napot. A két lányommal megbeszéltük, hogy mi hárman leszünk a három pillangó, az ovis felvett egy piros pulcsit, a bölcsis egy fehér mellényt, én egy sárga törölközőt terítettem a vállaimra, hogy játék közben semmiképp ne kallódjon el az infó, melyikünk milyen színű pillangót játszik. Ennyi kelléket használtunk, együtt szétpakoltuk a nappaliban a 3 tulipán rajzát, középre a napot és mellé a felhőt, aztán indult a játék.

Sok testbeszéddel tarkított mesemondásba kezdtem, fejből annyit mondtam a meséből, amennyit szükségesnek láttam, a szöveghűséghez nem ragaszkodtam, arra semmi szükség, a szereplőket a mesét megszakítva irányítottam, ha nem követték a narráció utasításait maguktól.

Egyszer volt, hol nem volt, élt a világon három gyönyörű pillangó, akik testvérek voltak. Egy gyönyörűséges piros, aki nagyon szeretett a napfényben forogni, (forogj egyet, Annuska, mutasd meg, hogy forgott a piros pillangó, nagyon ügyes vagy) és egy szépséges fehér pillangó, aki nagyon szeretett pörögni, (pörögj egyet, Julcsi, hadd lássuk, hogy pörög a fehér pillangó, szuper volt) és egy sárga pillangó, aki szeretett a szárnyaival nagyokat verdesni, (nézzétek, csak hogy verdesek a szárnyaimmal, vicces volt?). Ez a három pillangó kinn játszadozott a réten, repültek, fogócskáztak, (gyere, piros pillangó, fogjuk meg a fehér pillangót) de jaj! egyszer csak a felhő eltakarta a napot, (Anna, szaladj oda gyorsan takard el a felhővel a napocskát, tedd rá a felhő rajzát a napocskára, ez az) és hatalmas cseppekben eleredt az eső, jaj, jaj, a fejükhöz kaptak a pillangótestvérek, és rémülten szálltak ide-oda, (hogy szállunk ide-oda rémülten? mutassuk meg, így, így, jól van) és akkor a sárga pillangónak eszébe jutott valami: Gyertek testvérkéim, szálljunk gyorsan a sárga tulipánhoz, kérjük meg, hogy engedjen be minket a szirmai közé, mert különben elázik a szárnyunk és nem fogunk tudni gyönyörűen ide-oda repkedni. (Gyertek, kis lányok, keressük meg a sárga tulipánt!) Mikor leszálltak a sárga tulipán levelére, a sárga pillangó kérlelni kezdte: kérlek, kérlek, engedj be minket, sárga tulipán, ázunk, fázunk idekinn, didergünk! (hogy didergünk, kislányok? mutassátok meg, úgy bizony, jaj de nagyon fázunk, felemelem a sárga tulipánt, hallgassuk meg mit válaszol a három pillangónak) A sárga tulipán pedig gúnyosan azt mondta: ezt a kis fehéret meg a pirosat nem engedem be, de te gyönyörű sárga pille, egye fene, bejöhetsz, amíg esik az eső.

És így tovább, és így tovább. Miközben a szülő mesél (narrálja az eseményeket), egyértelmű utasításokat ad a gyerekeknek, hogy épp a szerepük mit kíván meg tőlük, és folyamatos visszacsatolásokkal is ellátja őket, hogy mindent nagyon jól csinálnak, és ügyesek a szerepükben, pörgeti az eseményeket, nem hagyja leülni a játékot, amikor pedig vége, egyértelműen jelzi, hogy vége a játéknak, visszaváltoztunk, már nem vagyunk pillangók.

Itt megbeszélhetjük, ki hogy érezte magát a játékban, szívesen eljátszana-e egy másik szereplőt is a meséből, meg a mesét értelmező kérdéseket is feltehetünk, hiszen a meseolvasás frontális jellegétől eltérően itt élményszerűen jutnak a mese szövegéhez, talán épp most válik igazán érthetővé az számukra, amit eddig csak hallgattak passzívan.

Tehát feltehetjük pl. azt a nagyon fontos kérdést, hogy szerinted a piros pillangó miért nem bújt el a piros tulipán szirmai közé? Vagy hogy szerintetek a sárga tulipán miért csak a sárga lepkét akarta beengedni? (Én mesét is úgy szeretek egyébként olvasni a gyerekeknek, hogy vagy vele párhuzamosan, vagy utána a szöveg értelmezésére buzdító, abban segítő kérdéseket teszek fel nekik, hogy a mesehallgatás ne csak hallgatás, hanem rögtön értelmezés is legyen, szóval nem bízom csak rájuk, hogy megbirkóznak-e egy szöveggel vagy nem.)

Nálunk az ilyen típusú játékok eufórikus örömöt, izgalmat váltanak ki a gyerekekből. Talán az lehet ennek a magyarázata, hogy biztosan érzik, hogy a szülő, aki velük együtt, látványosan aktívan részt vesz a játékban, mindent belead, és fejben nem bevásárlólistát állít össze, vagy a havi számlák végösszegét matekozza.

Ha van energiátok rá, mindenképpen érdemes kipróbálni valamilyen kedvenc mesével, ami sokszor kerül elő nálatok.

A bejegyzés trackback címe:

https://ohmymom.blog.hu/api/trackback/id/tr5214039828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása