Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet gyermektelen barátoknak elmagyarázni. Akármilyen empatikusak is, képtelenek elhinni, hogy apró gyerkőcök mellett Anya >nem ülhet le<, Anya nem tud zuhanyozni, néha nincs idő fogat mosni, vagy épp 20 perces turnusokból tud csak némi alvást begyűjteni éjszakánként... Akinek nincs még gyermeke, az egészen máshogy gondolkodik az "énidőről" is, és nem ismeri azt a fílinget, amikor Anya kicsit elszabadulhat otthonról...

Soha nem fogod tudni elmagyarázni a még gyermektelen ismerőseidnek azt a fílinget, amikor 2-3 órára kimenőt kapsz otthonról, és a cukrászdában egy 670 kalóriás tortaszelet mellett körmöt festesz, fél szemmel a kedvenc magazinod nézegeted, fél szemmel meg azt a regényt, amit tudod, hogy a következő 2 évben végig olvasni fogsz a picikéid mellett, de lehet, hogy még 3 év alatt se fejezed be.

Közben lábáztatásról ábrándozol, alvásról, baráti beszélgetésekről, moziról, élvezed hallgatni azokat a felnőtt zenéket, amik a közeli ruhaüzletből dübörögnek, pedig utáltad ezt a stílust, mikor még táncolni meg koncertezni jártál.

Aztán félig száradt körmökkel üzenetet írsz azoknak a barátnőidnek, akiknek 3 hete nem tudtál írni, lefotózod a sütidet, és elküldöd nekik, pedig utálod a kajákat fotózni. Vigyorogsz, mint a vadalma, élvezed, hogy csapatsz, véletlenül se nézel rá a képernyőkímélődre, ami a gyerekeidet ábrázolja, mert te most kimenőn vagy, és nem akarsz a családdal foglalkozni. Ahogy közeledik az énidőd vége, fejben elkezded tervezgetni a több hónapos időtartamú projektjeid; a három szoba felporszívózását, egy éjjeliszekrényen fiókgombcserét, elolvasni egy vers második versszakát meg ilyeneket...

Aztán hazafele persze, könnyekig hatódsz a buszon a mobilod képgyűjteményét nézegetve azon, hogy milyen cukin göndörödik vissza a gyermeked haja vége, milyen ennivalóak voltak, amikor kiöntötték a túrógombócot az egykor jobb napokat megélt kanapéra, milyen drága volt a kisebbik gyerek egyik nap, mikor hiszti közben lefejelt, majd bocsánatot kért, és alig várod, hogy végre hazaérj. Aztán meglátod, hogy az egyik hüvelykujjadon nem festetted ki a körmödet. Nem baj, majd hozzákopik a többi is a következő 2 hónapban, ami alatt még lemosni se lesz időd, na de azok a kis fürtök úgy pöndörödnek, göndörödnek, annyira cukik…