Tavasszal sajnos el kellett búcsúznunk a férjem nagymamájától. Örökségként a házából csupa olyan tárgyat és kisbútort hoztunk el, aminek meg akartuk őrizni a történetét amellett, hogy természetesen beleírjuk majd a miénket is. Többek közt ezt a talán mindannyiótok számára ismerős konyhai kredencet is elhoztuk.
Elsőre talán egy nagy fantáziátlan batárnak tűnik, amire sose néztetek még úgy, hogy rejlene benne több lehetőség annál, ahogy mindig láttátok: sorakoznak az üveg mögé dugott esküvői és ballagási fotók, az üveg mögött 2 szett olyan teáskészlet, amiket évente egyszer használtak, a fiókokban befőttes gumik, keresztrejtvény, konyharuhák, szemüvegkeretek stb. Több olyan bútorátalakítást végigkövettem már,
ahol ilyen retro kredencet alakítottak át, és régóta mocorgott bennem, hogy én is a kezeim közé kapnék egy ilyen szekrényt, hátha lesz belőle valami.
No, szóval kaptam is egyet, nagy becsben tartottuk, és elhatároztuk azonnal, hogy a gyerekszobába fog kerülni. Ennek a döntésnek egy nagyon egyszerű oka volt. A lányaink általában turiból öltözködnek, illetve nagyon sok ruhát kapunk barátoktól, ismerősöktől, így elképesztő ruhamennyiséget halmozunk fel mindig minden évszakban, aminek pont erre van szüksége: egy feneketlen batár szekrényre. Azt rögtön megbeszéltük a férjemmel, hogy a hosszú ajtó mögötti polcos részt megszüntetjük, illetve csak 2 polcot hagyunk meg alul, és fölülre egy rudat fúrunk be, hogy legyen benne akasztós rész. A fiókoknak pedig prózai szerepet szántunk: nagyszerűen funkcionálnak bugyi-, zokni- és harisnyatartóként.
Vívódtam több verzió közt, hogy milyen színre fessük a dédi retro konyhaszekrényét. Végül nem amellett döntöttem, ami nekem tetszene: lakberendezési magazinos ihletésű (pl. fehér, pasztell szürke, púderrózsaszín) csodaszép álom gyerekszobaszekrény. Hanem olyan verziót választottam, ami a lányaimnak, az ő korosztályuknak igazán tetszik. Gyerekkorunkban a tesómmal a Mrs. Doubtfire volt a kedvenc filmünk. Videókazettán milliószor megnéztük. (Uh, de öregek vagyunk.) Na szóval volt benne az a párbeszéd, amikor a Robin Williams által alakított főszereplő kérdezi gúnyolódva a volt feleségét, aki egy ritka ronda színes kardigánt visel, hogy "Mi az indián neved, Eszement Színvak?" Így lett a szekrényük témája és egyben neve: Eszement Színvak. Vagyis egy olyan csupaszín szivárványos szekrény, mintha csak Bartos Erika rajzolta volna.
Aztán egyik nap, mikor ügyeket kellett intéznem Szegeden (hjaj, de fontos, és elfoglalt vagyok…), beszaladtam lóhalálában egy hobbi boltba, és egy szuszra elmondtam: „Két gyerekem van, és van egy elég jó állapotban maradt festett retro konyhaszekrényünk. Nincs lehetőségünk lecsiszolni, mert akkor sose készülünk el vele. Tud nekem olyan festéket adni, ami tök csúszós, síkos felületre tapad alapozás nélkül, és nem pattog le a festék, 
amint a kislányok ütögetni kezdik nehéz tárgyakkal?” Mire ezt végigmondtam, már akartam is kifordulni a boltból, biztosra vettem, hogy NEM lesz a válasz.
Az eladó hölgy erre egy szivárványszínű festékekkel megpakolt polcra mutatott, a Cadence hybrid akrilfestékre. Ez tudja mindazt, amit szerettem volna. 120 ml van egy tubusban, rengeteg színből lehet választani. Krémes állagú, nem csöpög, így még lakásban is lehet használni egészen nyugodtan, amíg a gyerkőcök oviban/bölcsiben/suliban/nagymamánál vannak. Semmilyen szaga nincs, és annak ellenére, hogy ecsettel festést ajánlanak hozzá, nem hengereset (szkeptikus vagyok az ecsettel festést illetően), valóban nem marad csíkos. A sötét színek egy rétegben tökéletesen fedtek, csak a saját 2-3 réteg mániám miatt festettem azokat is 2 rétegben. A legvilágosabb sárga színt viszont 3 rétegben kellett felkennem, hogy az eredeti világos türkizt takarja. Kb. 1 óra alatt felületszáraz festés után. Lakkozás nélkül vízálló, lemosható. 1 tubus 2 rétegben 1 m2 felületre biztos elég, de talán kicsit többre is. 1 tubus ára 1200 ft. Mi így kb. 6000 Ft-ot költöttünk arra, hogy konyhaszekrényből akasztós, polcos ruhás-, játékos szekrényt varázsoljunk a lányainknak. Na szóval a varázsszó: CADENCE HYBRID AKRILFESTÉK. A festésen kívül 3000 Ft-ért vásároltam új fiókgombokat minden frontra, a régiek természetesen nem maradhattak.
Nyár végén egy gyerekes-anyás-apás kerti parti keretében 4 vállas apuci becipelte a gyerekszobába a dögnehéz szekrényt, belekerültek a kisebbik lányom ruhái, az egykori üvegezett nyitott rész pedig elképesztő játékmennyiséget tudott elnyelni. Csak úgy suttogva mondom, hogy rettenetes mennyiségű ruhája van a 2 éves picikének, de így is elfért a kinyithatós sárga ajtós részben. A rózsaszín ajtós lenyitható rész elnyelte a pelusokat, nurofeneket, orrsziporszit, popsitörtlőket stb. A lila és zöld ajtós hatalmas pakolós rész abszolút nincs kihasználva, de gyanítom, hogy lesz mit oda is pakolni. ;)
